barátság

A nevetés nem rossz kezdete a barátságnak, és végnek föltétlenül a legjobb.

Ha akarom, ha nem, mindent el kell mondanom neked. Különös befolyásod van reám. Ha egyszer bűnt követnék el, idejönnék és bevallanám teneked. Te pedig megértenél.

De hát mit ér a barátság, ha az ember nem mondhatja ki kereken, ami a szívén fekszik? Kedveskedni, kellemes dolgokat mondani és hízelegni mindenki tud, de az igazi jó barát mindig kellemetleneket mond és nem törődik azzal, hogy fájdalmat okoz. Sőt, az igazi hű barát szinte keresi rá az alkalmat, mert tudja, hogy jót cselekszik vele.

Elhiheti, hogyha ismerném, akkor egyáltalán nem is lehetnék a barátja. Nagyon veszedelmes dolog, ha az ember ismeri a barátait.

Mindenki hallja, hogy mit mondasz, a barátok meghallják azt, amit mondasz, de az igazi barát figyel arra is, amit nem mondasz ki.

Más kutyák csak az ellenségeiket harapják meg, én viszont a barátaimat is megharapom, ha ez kell ahhoz, hogy megmentsem őket.

Nem érdemes élnie annak, kinek egy derék barátja sincs.

Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes balgáé.

A barátoknak nem tudni segíteni: a szegénység jele; nem akarni: a gonoszságé.

Sok ember barátnak látszik - és nem az; sok ember nem látszik barátnak - és mégis az.

Kezdj bárminő dologba, rosszabb nincs a rossz barátoknál - ilyen gyümölcsöt le ne tépj!

Barátokat ne gyorsan szerezz, akiket azonban már megszereztél, ne taszítsd el hamarjában!

Baráttól hasznos az intés.

Barátod lakomájára menj lassan, betegágyához siess.

Mindenki megmutatja, milyen ember, azzal, hogy milyen barátban leli kedvét.

Barátaink közül gyakran azok mentenek meg a veszedelmekben, akikre gyanakodtunk, s azok árulnak el, akikben megbíztunk.

Némely ember tudatlanságában nem őrizkedik ellenségeitől, de barátait mint rosszakarókat eltaszítja magától.

A szerencsétlenség mutatja meg, kik az igazi barátok.

Kerülnünk kell az olyan barátságot, amely kétséges természetű.

Némely emberek, miközben az ellenségtől őrizkednek, észre sem veszik, hogy az ellenségnél veszélyesebb barátok közé kerülnek.

Mondom néked: a mi barátságunknak nincs más célja, mint hogy megtapasztald, mennyire más vagy te, mint én.

Számtalan barát vett körül tündöklő életemben; most, hogy elködösült, nem látszik egy sem.

Ahol baráti szálak futnak össze, ott egy órára az egész világ szülőföldnek látszik.

Mosolyunkban meghitt bizalom fénylett. (...) Ilyenkor szinte az volt az érzésem: talán csak a kezemet kellene kinyújtanom a boldogság felé, hogy ezentúl soha többé ne engedjem el – de soha nem tettem meg, mert várni akartam, amíg egyszer Gertrudon is megpillantom a szenvedély és a vágyakozás jelét. Ő azonban egyenletesen lélegzett, s nem látszott rajta, hogy változásra vágyna, sőt gyakran úgy tűnt nekem, mintha szinte kérne, hogy fel ne kavarjam néma összhangunkat.

Jobb a séta egy baráttal a sötétben, mint egyedül a fényben.

Egy jó könyv helyettesít egy barátságot, egy barátság nem helyettesít egy jó könyvet.

Akkor nevezünk valakit régi barátunknak, amikor megállapítjuk, hogy már nincs mit mondanunk egymásnak.

Az a barátság, amely abbamaradt, sohasem volt igazi.

Kevés dolog van, ami annyira élvezetes, mint szabadon megosztani valaki mással legtitkosabb vágyainkat és gondolatainkat. Ez közhelynek tűnik ugyan, de valójában nagy figyelmet, nyitottságot és érzékenységet kíván. A gyakorlatban a barátságra fordított pszichikai erőfeszítés ilyen foka sajnálatosan ritka. Kevesen vannak, akik rászánják a szükséges időt vagy energiát.

Ha valaki olyan "barátokkal" veszi körül magát, akik pusztán csak megerősítik a kifelé mutatott személyiségét, akik soha nem kíváncsiak álmaira és vágyaira, akik soha nem biztatják arra, hogy új utakat próbáljon ki, akkor elmulasztja azokat a lehetőségeket, amelyeket a barátság nyújthat. Az igazi barát olyasvalaki, akivel időnként bolondozhatunk, aki nem várja el tőlünk, hogy mindig a papírformát hozzuk; olyasvalaki, aki segít bennünket az önmegvalósításban, és ezért hajlandó osztozni a kockázatban, amely minden komplex tevékenységben jelen van.