Stendhal

Marie-Henri Beyle (Grenoble, 1783. január 23. – Párizs, 1842. március 23.) 19. századi francia író, egyike a realizmus első képviselőinek.

Magyar72 Română73
Ó, mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk!
Ha a döntő pillanatban bátor leszek, mit törődöm azzal, hogy most mit érzek?
Nem volt több kívánnivalója. Szerelmessé tette ezt az asszonyt, ott az éjszakai szobában maga is meghatódott a nő csábító szépségétől - ennek köszönhette győzelmét, ennek s nem ügyetlen mesterkedéseinek. De még a leggyöngédebb pillanataiban is megmerevítette valami furcsa gőg, még mindig játszani akarta a férfi szerepét, aki megszokta, hogy uralkodjék az asszonyokon. Hihetetlen erőfeszítéssel próbálta ízetlenné tenni, ami szeretetre méltó volt benne.
A szerelem a regények kelléke. (...) A regények megszabják a szerepet, s azt el kell játszaniuk; példával szolgálnak, amit követni kell.
Hát ilyenek a gazdagok! Megalázzák az embert, s azután azt hiszik, hogy egy kis majomkodással mindent jóvátehetnek.
Úgy gondolt a szenvedélyre, mint valamilyen szerencsejátékra: szemérmetlen csalás, csak az ostobák reménykednek benne.
Ha valaki ártatlan, s nem ismeri a gyűlölködő indulatokat, kétségtelenül hosszabb ideig marad fiatal.
Aki jó nevelésben részesült, mire húszéves lesz, ezer mérföldnyire kerül attól a természetességtől, amely nélkül a szerelem gyakran csak a legfárasztóbb kötelesség.
Egyenlőség nélkül nincs szerelem.
A szerelemnek egyenlőségre nincs szüksége: megteremti.
Az ész szerelme elmésebb, mint az igazi szerelem, de csak pillanatokig tud lángolni, túlságosan ismeri és mindig bírálja önmagát; nem szakadhat el a gondolattól, sőt éppen a gondolkodás élteti.
Ha kiválónak tartasz valakit, ne teljesítsd vágyait, nehezítsd meg vállalkozásait! Ha valóban kiváló, elhárítja és legyőzi az akadályokat.
Tulajdonképpen akkor leszünk öregek, amikor már nem vagyunk ilyen boldogítóan éretlenek!
Az uralkodók is éppen azokkal a miniszterekkel a legkedvesebbek, akiket másnap elbocsátanak!
Az igazság ékesség nélküli.
Akinek nagy a képzelőereje, az elbizakodik és elvakult lesz.
Ami egyszerű és szerény, azt mindig elnyomja a kápráztató!
A bátorságot nem lehet megtanulni!
A megvetésből támadó gyűlölet mindig a leghevesebb.
Mihelyt meglátlak, rögtön megfeledkezem minden kötelességemről, csak a szerelem él bennem! De ez a szó - szerelem - kevés is.
Kényszerképzetére egy másik kényszerképzetben keresett gyógyírt: még abból adódóan, hogy a kudarcot mintegy várta, lelke feszültsége előre feloldódott, felelőssége gyengült, s kisebb súllyal nehezedett lelkére.
Csak én tudom, mi telt volna tőlem. Mások szemében legfeljebb kérdőjel vagyok.
A szerelem a leghatalmasabb szenvedély. Minden más szenvedélynél a vágyak kénytelenek a hideg valósághoz idomulni; itt éppen ellenkezőleg, a valóság idomul készségesen a vágyakhoz; ez az a szenvedély tehát, melyben a szertelen vágyakat a legnagyobb gyönyörök jutalmazzák.
Ma este rájöttem, hogy a muzsika, ha kifogástalan, pontosan ugyanazt a hatást váltja ki a lélekből, mint midőn kedvesünk jelenléte gyönyörködtet bennünket, azaz a világ látnivalóan legteljesebb boldogságával ajándékoz meg.
Nem szeretni, holott az ég szerető szívvel ajándékozott meg, annyi, mint magunkat és másokat megfosztani a boldogságtól.
Egy pillantással mindent el lehet mondani, és később le is lehet tagadni, hiszen egy pillantást nem ismételhetünk meg szó szerint.
A szerelem egész művészete, úgy hiszem, nem más, mint elmondani azt, amit a pillanat részegségének foka sugall, más szóval a lelkünkre kell hallgatnunk.
Csak a buta ember haragszik másokra (...). A kő azért hull lefele, mert súlya van. Hát örökre zöld ifjú maradok? Mikor fogom már megtanulni, hogy pontosan annyit adjak magamból az embereknek, amennyiért megfizetnek! Ha azt akarom, hogy becsüljenek és magamat is becsülhessem, meg kell mutatnom, hogy szegénységem áll az ő gazdagságuk szolgálatában, szívem azonban ezer mérföldnyire van arcátlanságuktól, s magasabban élek, semhogy megvetésük vagy kis kegyeik elérjenek.
Amikor egy rendjelekkel teleaggatott embert látok, mindig arra kell gondolnom, hogy milyen kegyetlenségeket kellett elkövetnie, hogy megszerezze ezeket a rendjeleket.